most sz×r

Nem kicsit. Mindenki láthatta rajtam az elmúlt pár napban, hogy mennyire jókedvű voltam, hogy majd kicsattantam. Mondtam is mindenkinek, hogy ilyen akarok maradni. Persze semmi nem tart örökké. S ez érvényes a jókedvemre is. Tegnap este még a filmemet sem néztem meg, amit szerettem volna, mert annyira elment az életkedvem. Elmentem és feküdtem az ágyamban, miközben zenét hallgattam. Naná, hogy kifogtam azokat a bizonyos szomorú számokat a telefonomon. Az életkedvtelenség azonnal átcsapott rosszkedvbe és elkezdtem olyasmiken gondolkozni, amik teljesen lehangoltak. Már-már mínuszban volt a kedélyállapot mutatóm. Nem tudom eldönteni, hogy igazak e azok a dolgok, amikkel ostoroztam magam, de lévén ilyen témában hülye vagyok, hajlottam arra, hogy igen. Persze. Önértékelésem nem minden téren ugyanolyan jó. Ez kifejezetten sz×r.
Szóval teljesen felb×sztam magam agyilag és csak vagy ötven oldal olvasás után jutottam el arra a szintre, hogy na jó ... mostmár képes vagyok elaludni. Tényleg képes voltam rá, de reggel sem volt sokkal jobb. Tekintve hogy mit álmodtam. Ezt most nem részletezem, mert részemről sem teljesen tiszta a kép, de ami megragadt az csak erősítette esti gondolataimat. Na mindegy. Most megpróbálok visszatérni oda, ahol tegnap este voltam. Vissza a csúcsra. Arra a pontra, ahol nagyon boldog voltam. Kétlem, hogy sikerülni fog, de megpróbálom. Nincs más választásom.