Tegnap volt az a bizonyos nap, amikor a kicsi gólyafiókákból hivatalos frankelosok lettek. Minden a szecskák körül forgott. Jó volt a nap. Délelőtt az a sok röhögés a többieken, illetve velük. De a nap csúcspontja egyértelműen az este volt. :D A tanárparódia tetszett, akárcsak a tavaly, s az utána következő buli is egész jó volt. A zenék nagy része nem volt kiemelkedően jó, s a hangosítás is lehetett volna jobb, meg történhettek volna dolgok, amik feldobták volna az estét, de nem gond. Nem volt vészesen szörnyű. . . azt hiszem.
A mai nap első órájában ünnepség volt, ami után angolon végig beszélgettünk ... jó volt, mert egész nap szar volt a hangulatom, szóval no kedvem volt az angolórához ...
Hat óránk volt ... utána hazajöttem a háromnegyed hármas busszal ... Elmentünk a telefonomért. Végre visszakaptam. :D Kicsit rövid ez a beszámoló, de elszoktam a blogírástól. Majd próbálok visszaszokni rá. :D
Archives
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Én
- Dani
- Összetett személyiség? Az nem kifejezés. Van, amikor nem lehet lelőni, mert annyira jó a kedvem, s annyira hülye vagyok, de persze mindenki tudja, hogy tudok hulla is lenni, akivel semmit sem lehet kezdeni, mert annyira rájött a rosszkedv. Frankelos vagyok, s koleszos, ami a legjobb dolog eddigi életemben. Olvasd a blogom, s ismerj meg jobban.
Archívum
Blog
Ez a blog azért jött létre, hogy bárki elolvashassa a velem történteket, amik olykor unalmasak, vagy éppen szomorúak, de a vidám, s energiadús bejegyzésekből sem szeretnék hiányt szenvedni.
Subscribe