Sziasztok. Tény, hogy nem történt semmi, de ettől függetlenül szeretnék összedobni valamit, mert írási kényszerem van. És nem csak a bloggal. Megint elkezdtem egy könyvet. Tudom, hogy még a Deadly Sins sincs befejezve, de ha nem jön az ihlet, akkor minek siettesük? Majd jön a szikra, s folytatom, de addigis félresöpröm a bűnöket.
Hogy miről szól az következő próbálkozásomról? Ha folytatod a bejegyzés olvasását megtekintheted a bemutatót.
"Az emberek ugyanazon kaptafára készített tömeggyártási cikkek. Talán durván vagy nyersen hangzik eme meghatározás, de így van. Sokan mondják, hogy nincs két egyforma ember, de ez a kijelentés sántít. Tény, hogy mindig lesz valami, ami megkülönböztet minket egymástól, s ez a dolog a külsőnk. Aki azt mondja, hogy nem lehetünk egymás utánzatai, az csak ebbe az egy érvbe kapaszkodhat, mivel a külsőnk sosem lesz ugyanaz. Ezt a kis apróságot köszönjük meg szépen a DNS-ünknek.
Nem minden a külső, ezt be kell látnunk. Igaz, hogy kívülről különbözünk, de belül sokan teljesen olyanok, mint mások. Az alap érzések mindenkiben megvannak. A kérdés csak az, hogy ki hogyan formálja meg a személyiségét.
És mi van azokkal az emberekkel, akik különböznek a többségtől? Ők magasabbra juthatnak, mint mások, csak azért mert ők nem olyanok, azért mert valamiben különlegesek. Ez a jobb eset, hiszen arra is van bővel példa, hogy mi történik azzal, aki egy másik értelemben más, mint a többiek.
Alexis is ebbe a csoportba tartozik. Ő nem olyan, mint azok a lányok, akikkel egy osztályba kénytelen járni. Ő nagyon más, mint a többiek, s sokan sejtik is ezt, ezért Alexis úgy érzi, meg kell tennie egy nagyon fontos lépést az életében, hogy elfogadják a többiek."
"Normálisnak lenni nem minden, ha egyszer felfedezted, milyen másnak lenni."
Alyson Noel
Subscribe
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése